Vissza a blogra

Ebben mesterkedünk: programozóképzés avagy mastery-based learning a gyakorlatban – 2. rész

A legújabb cikksorozatunkban ezért arról kérdezzük a Codecool mentorait, milyen feladatokra, napirendre és kihívásokra számíthattok a képzés különböző szobáiban. Ezen a héten Salamon Danival ültünk le, hogy meséljen a kurzus második szobájáról.

A Codecool képzése sokban különbözik attól, amit máshol megszokhattál. Ezek közül az egyik legfontosabb a mastery-based learning (mesterfokú tanítás-tanulás) módszertan, amire az egész programozóképzés épül. És amiről a legtöbb kérdést is kapjuk tőletek. 

Miről szól a második szoba? 

A rendszerben való gondolkodás elsajátításáról. A második szobában a webfejlesztés alapjaival ismerkednek a diákok. Akik hozzánk kerülnek, a programozás alapjaival már tisztában vannak. A weben viszont már megjelennek különböző rétegek, így megtanulhatják, hogy a különböző nyelvek hogyan játszanak együtt és hogyan állnak össze egy rendszerré. Az első héten megismerkednek egy egyszerűbb webes keretrendszerrel és már otthon csinálnak egy weboldalt. Ez persze még nem valami kidolgozott, az majd később jön. Az elején tulajdonképpen egy olyan eszközt hoznak létre, amiben később akár a saját fejlesztési módszertanukat is tudják vezetni, azaz egy feladatkezelő alkalmazást írnak. 

A webes technológiák mellett a másik újdonság a program, amivel dolgoznak: az első szobában használt Visual Studio Code helyett a PyCharmot kezdik el használni. Ez egy úgynevezett IDE (integrated development environment vagy integrált fejlesztői környezet), azaz egy direkt fejlesztőknek kitalált, okosabb szerkesztő. A második héten jön az adattárolás, vagyis az SQL-lel ismerkednek, meg a CSS-szel, hogy aztán szép felületeket tudjanak csinálni. A diákok így tulajdonképpen már a második héten eljutnak odáig, hogy egy komplexebb alkalmazást vagy weboldalt is létre tudnak hozni. A harmadik héten erre még jobban rágyúrunk a webbiztonsággal. 

A modul második fele, a programozóképzés során a frontendfejlesztésről szól, ezen belül a Javascriptről, és arról, hogyan lehet a frontendet a backenddel összekötni, és hogyan lehet interaktív weboldalt csinálni.

Codecool programozóképzés

Hogyan folyik a munka? 

Három-négy fős csapatokban dolgoznak a diákok, amik organikusan szoktak kialakulni. A hétfői napot mindig a tervezésre szánjuk, meg arra, hogy átbeszéljük az otthoni hetet. Ahogy a programozóképzés többi szobájában, kedden, szerdán és csütörtökön itt is egyórás agytornával indul a nap, aminek a lényege, hogy ne a nagy projekten pörögjenek folyamatosan, hanem legyen egy bemelegítés, mielőtt belevágnak a munkába. Szerdánként „angol nap” van. Ilyenkor mindenkit kérünk, hogy csak angolul beszéljen. Ez van, akinek jobban megy, mert mondjuk élt is angolszász országban, és van, akinek kevésbé, de itt van lehetősége gyakorolni. Fontos számunkra, hogy mindig jó hangulat legyen. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy kutyabarát közeg vagyunk. Ősz óta minden nap itt volt velünk legalább egy, de inkább több kutya.

Milyen projekteken dolgoznak a diákok ebben a szobában? 

A modul érdekessége, hogy az első szobával ellentétben itt az első három suliban töltött héten a diákok ugyanazt a projektet viszik tovább. Konkrétan a Stack Overflow klónját írják meg. Az utána következő héten JavaScripttel játékot írnak; ez egy kicsit lazább, vidámabb feladat. Az ötödik és a hatodik héten pedig a Trello klónját kell létrehozniuk, ami már egy teljesen interaktív webes alkalmazás: húzogatni lehet a kártyákat, az adatokat pedig elmenti az adatbázis. Volt olyan, hogy valaki annyira belelkesedett, hogy olyan verziót írt, ahol egyszerre több gép egyszerre tudott kommunikálni, vagyis ha az egyik áthúzott egy kártyát, az a másik gépen megjelent. Azért az ritka, hogy valaki ennyire el tudjon mélyülni ebben a feladatban, de kész weboldalakat a modul végére mindenki képes lesz összerakni.

Milyen személyes készségeket fejlesztetek itt? 

A második szobában a diákok négy különböző workshopon vesznek részt. Van a Visszajelzésadás és visszajelzés-fogadás, és a Koncentráció; az utóbbi abban segít a diákoknak, hogy megtanuljanak hatékonyan összpontosítani a feladatokra. Van egy egész napos agilis fejlesztéssel kapcsolatos workshop is. Az agilis módszertanok manapság nagyon menők, úgyhogy nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a diákok minden héten úgy tervezzenek és dolgozzanak, mintha már most egy cégnél dolgoznának. A specifikációt sem úgy kapják meg, hogy konkrétan megmondjuk, mit csináljanak, hanem felhasználói történetekként (user story), amiket nekik kell technikai nyelvre lefordítani. Az ügyfelet, akitől kérdezhetnek, mi alakítjuk.

Hétfőn megtervezik a projekteket és leadják a tervet az ügyfélnek arról, hogy mi fér bele az adott hétbe. Minden nap, amikor fejlesztenek, tartanak egy mini státuszmeetinget, péntekenként pedig, miután lementek a demók, jönnek az értékelések. Van külön csapatmunka-értékelés és kódértékelés. Az utóbbit egymásnak szokták csinálni a diákok, vagyis a csapatok egymás kódját nézik át, hogy elleshessék a többiek trükkjeit. Ezután tartanak retrospektív meetinget is, ahol megbeszélik, hogy ment a héten a csapatmunka, mit csináltak jól vagy rosszul, és mit lehet ezekből tanulni. A negyedik workshop a megoldásfókuszról szól, aminek a lényege, hogy a diákok megtanulják, hogyan tudnak a megoldásokon pörögni a problémák helyett. 

Hogy látod, mi jelenti ebben a szobában a legnagyobb kihívást a diákoknak?

A szemléletváltás. Például, hogy az otthoni héten ne próbálják meg elolvasni az egész internetet, hanem gyakorlatorientáltan álljanak a tanuláshoz. Ezzel általában még itt is sokan küzdenek. A másik a rendszerek átlátása: megtapasztalni és megérteni, hogy mi hova való, mi tartozik össze mivel. Ez a legtöbb ember számára egy teljesen újfajta gondolkodásmód. 

Hogy méritek, hogy ki hol tart? 

Ugyanazzal a módszerrel, mint az előző szobában, ami a személyes értékelés. Ha ezt valakinek nem sikerül elsőre vagy másodjára teljesíteni, még egy lehetősége van. A lényeg, hogy kölcsönös megegyezésre jussunk, vagyis a mentor és a diák is úgy érezze, hogy a diák érti a tanultakat és elég stabil a tudása ahhoz, hogy a témákat, amikkel a modul foglakozott, ne kelljen a programozóképzés során újra elővenni. Az első szoba van például arra, hogy a diákok megtanuljanak Pythonban kódolni és struktúrákat használni, de itt már nincs arra idő, hogy ezekkel újra foglalkozzunk, hanem használni kell ezeket, méghozzá kisujjból. Kimondottan bátorítjuk őket, hogy kezdjenek valamilyen hobbiprojektbe, amikből tök jó dolgok szoktak kisülni. A KépregényBörze adminisztrációs rendszerét példul az egyik diákunk kezdte el fejleszteni suli mellett, és most is azt használják.

***

Úgy érzed, ez a programozóképzés az, amit keresel? Kurzusaink kéthetente indulnak, szóval nálunk szinte bármikor elkezdheted a tanulást. Jelentkezz most!

szerző:
Salamon Dani Codecool
Salamon DánielImádom a munkámat, mert egyben a hobbim is. Mottóm: „Válassz olyan munkát, amit szeretsz csinálni, és soha életedben nem kell dolgoznod.” Segíteni szeretnék mindenkinek, hogy elérje álmait, és magabiztos tudást szerezzen az egyesek és nullák világában.
Megosztás