Valószínűleg mindannyiunknak elküldte már valamelyik kollégája azt a mémet, hogy „Unatkozol? Egyedül érzed magad? Nincs semmi dolgod? Akkor hívj össze egy meetinget!”. Igazából az sem kizárt, hogy pont egy meetingen. Az amerikai dolgozók munkaidejének majdnem 40%-a megy el megbeszélésekkel, de a felső vezetők esetében ez könnyen lehet akár 50% is. És ezek kb. kétharmadát teljesen feleslegesnek tartják. Olyannyira, hogy az emberek több mint egyharmada bevallottan el is szundikál néha egy-egy ilyen összeülésen. De ha azt hisszük, ezzel „csak” időt pocsékolunk, nagyot tévedünk. A parttalan meetingek az amerikai vállalatoknak például nem kevesebb mint 37 milliárd dollárjába kerülnek évente. De hogyan meetingeljünk jobban? Három tanács Nádas Dávidtól, a Codecool soft skill szakértőjétől, hogy mindenki elégedetten álljon fel a heti státusz után.
1. Érkezzünk meg!
„Az első dolog, amivel sokat javíthatunk egy meeting hatékonyságán, hogy az elején »becsekkolunk«. Vagyis minden résztvevő röviden, egy-két mondatban összefoglalja, éppen hogy érzi magát” – mondja Dávid. A „check-in round” alatt nem névsorolvasást értünk, hanem egyfajta összehangolódást, hogy megtudjuk, ki „miben van most”. Ha reggel óta fáj a foga, azt, ha csak szimplán bal lábbal kelt fel, akkor azt. A lényeg, hogy mindenki számára világos legyen, milyen lelkiállapotban jelent meg a másik, megértse azt, és reagálni tudjon rá. Elsőre ez inkább időhúzásnak tűnhet, mint hatákonyságnövelő módszernek, de egyáltalán nem az. A Google két éven át több mint 180 csapat bevonásával végzett kutatása bebizonyította, hogy amitől a szupercsapatok igazán szuperek lesznek, az nem más, mint a pszichológiai biztonság. Azaz nem félnek egymás előtt felvállalni az ötleteiket, de az aggodalmaikat és a problémáikat sem.
2. Fókuszban a célfókusz
Ne felejtsük el, hogy a meeting célfókuszú találkozót jelent, ahol a résztvevők azért ülnek össze, hogy valamit közösen előremozdítsanak a szervezetben. Triviálisnak hangzik? Pedig valószínűleg nem az, hiszen az emberek majdnem fele tök máson dolgozik egy-egy meeting alatt, tízből kilenc pedig előszeretettel ábrándozik inkább. Sokat javíthatunk ezeken a számokon, ha a megbeszélés elején kimondjuk, hogy pontosan hova szeretnénk eljutni a végére. Persze, csakúgy, mint a feedback, a „goal setting” is csak akkor hasznos fegyver, ha konkrét. Ahelyett, hogy „jó lenne megoldani ezt problémát”, mondjuk inkább azt, hogy úgy szeretnénk felállni az asztaltól, hogy van egy ötlépcsős akciótervünk a probléma megoldására, kijelölt felelősökkel és pontos határidőkkel. Vagy hogy megvan az új termék neve. A lényeg, hogy mindenki világosan lássa, mi a cél, amiért dolgoznia kell, ami aztán a meeting során és után is számontartható és számonkérhető.
3. Oszd meg és facilitálj!
Megvan a jól körülhatárolt célkitűzésünk? Remek! Már csak arra kell ügyelnünk, hogy valóban el is jussunk odáig. Egy három-négyfős megbeszélésen a résztvevők ezt jó eséllyel maguk is megoldják, hiszen csakúgy, mint a céges buliban vagy az osztályteremben, ennyi ember még képes olajozottan kommunikálni egymással. Öt fő felett viszont már érdemes kijelölnünk egy facilitátort, aki felügyeli, koordinálja és összefogja a csapat munkáját. Ő az, aki figyelemmel, kérdésekkel és a keretek betartatásával segíti elő a meeting sikerét: ügyel rá, hogy a résztvevők ne szakítsák félbe egymást, ne vesszenek össze és ne csússzanak ki az időből. Ha pedig ötletelés helyett csak a problémákon pörög a csapat, visszatereli a beszélgetést a helyes irányba. Több mint tíz embernek kell dűlőre jutnia egy megbeszélésen? Akkor indítsunk azzal, hogy 3-4 fős csapatokra bontjuk őket, akik önállóan dolgoznak egy-egy részfeladaton. A lényeg, hogy a meeting végére az egyéni vagy csoportos megoldásokból megszülessen a válasz a közösen feltett kérdésre.