Lifestyle

Miért ne keressük a miérteket?

28/05/2018

3 perc olvasási idő

„Evolúciós és kulturális berögződés, hogy úgy akarunk problémákat megoldani, hogy első körben feltárjuk az okokat, majd megpróbáljuk őket megszüntetni” – magyarázza Nádas Dávid, a Codecool soft skill szakértője. Csakhogy, ami jól működik az orvostudományban vagy a programozásban, az élet többi területén nem lesz hatékony. A Bloomberg felmérése szerint manapság a kreatív problémamegoldó képességből van a legnagyobb hiány az amerikai munkaerőpiacon. A fő probléma pedig sokszor nem más, mint a problémafókusz maga.

Ki ne lett volna már olyan megbeszélésen, ami a közös munka helyett hosszas ventilálásba torkollott, és csak még messzebb vitt minket a megoldástól? A problémákon való rágódás nemcsak rengeteg időt vesz el, hanem a felgyűlt negatív érzések a motivációt és a kreativitást is megölik.

Itt jön be a képbe a megoldásközpontú megközelítés, aminek a hátterét egy amerikai terápiás módszertan adja a 70-es évekből: Steve de Shazer és Insoo Kim Berg több száz órányi terápiás ülés elemzése alapján arra jutott, hogy a vágyott jövőre és a megoldásra való összpontosítás a legtöbb esetben célravezetőbb és gyorsabb, mint a problémák boncolgatása. Az ok: a megoldást egyszerűen „nem érdekli a probléma eredete”. És ez nem csak a pszichológiában vált be: a megoldásfókuszt ma már többek között tanárok, coachok, szervezetfejlesztők és szociális munkások is sikerrel használják. Következzen négy tipp Dávidtól, hogyan építsük be ezt a fajta gondolkodást a céges kultúrába, hogy a miértek keresése helyett inkább a megoldásokon pörögjön a csapat.

1. Lássuk a víziót!

Egy kutatás szerint az amerikai dolgozók csupán 40%-a van tisztában a munkahelye célkitűzéseivel. Pedig ahhoz, hogy egy csapat kihozza magából a maximumot, elengedhetetlen, hogy mindenki úgy érezze, van értelme a munkájának. Az igazán motivált dolgozók háromszor produktívabbak a kiábrándultaknál, és több mint kétszer a szimplán elégedetteknél. „Ahogy az a vízió szóban is benne van, nagyon fontos a »látás«. Ahhoz hogy motivált legyél, látnod kell a vonzó végeredményt, amiért érdemes dolgozni” – mondja Dávid. Csakúgy mint a feedback, a vízió is akkor hasznos, ha részletes és viselkedésszinten átvehető, nem csak egy hangzatos szlogen a weboldalról. Ha pedig megvan a konkrét, vágyott jövőkép, érdemes megvizsgálni, mi az, ami látványosan, akár azonnal megvalósítható belőle, és azzal kezdeni a változtatást. A kis győzelmek azok, amik aztán lökést adnak a későbbi, nagyobb tervekhez is.

2. Kritizáljunk megoldással!

Olyan sosem lesz, hogy mindenki mindenben egyetértsen, és nincs is ezzel semmi baj. A tálalás viszont nagyon nem mindegy. Főleg, mivel az emberek egyharmadának bevallottan csökken a munkakedve a negatív feedback hatására. „A Codecoolban az a szabály, hogy ha valamit kritizálsz, nem elég a puszta nemtetszés, mondanod kell helyette egy másik javaslatot. Tehát mondd meg, hogy mit változtassunk meg ahhoz, hogy neked is működjön az ötlet”  – meséli Dávid. Ezzel arra neveljük az agyunkat, hogy a problémák felismerése mellett rögtön kezdjen el alternatívákon, megoldásokon gondolkodni és persze abban is segít, hogy ne kerüljön bele az egész csapat egy negatív spirálba.

3. Erősítsük meg az erőforrásokat!

Programozzuk át magunkat: ahelyett, hogy mik a kihívások és már megint mi nem megy, beszéljünk a heti státuszon arról, hogy miben vagyunk jók, mi az, amit már elértünk és hogy hogyan értük el! Nagyon fontos, hogy észrevegyük és jutalmazzuk a csapat és az egyes  csapattagok erősségeit, majd támaszkodjunk is ezekre a további változások eléréséhez. Az a tudat, hogy valamiben jók vagyunk és haladunk a cél felé, nemcsak pozitív atmoszférát teremt, hanem növeli az elkötelezettséget és plusz energiát is ad a csapatnak, így könnyebben fogunk belevágni nagyobb vállalásokba is.

4. Adjunk teret a saját megoldásoknak!

Sokat dob az egyéni motiváción és a tulajdonosi szemlélet kialakításában is segít, ha a csapaton belül bárki kezdeményezhet változást. A Codecoolban ez az ún.véleményezési folyamat (advice process) keretein belül történik. Aki szeretne előmozdítani valamilyen változást, az ír erről egy javaslatot, majd megkérdezi az érintetteket és a téma szakértőit, végül mindezek figyelembevételével meghozza a döntését. „Fontos, hogy ez nem demokráciát, hanem egyéni felelősségvállalást jelent: én akarok változást, és én hozom rá a megoldást, a többiek segítségével. Ez meggyorsítja a folyamatot, miközben erősíti az elkötelezettséget és az együttműködést is” – magyarázza Dávid.

Kapcsolódó posztok

Lépj be a metaverzumba, és kerülj képbe a jövővel
Az internet megváltoztatta az életünket és...
Top 10 videójáték 2021-ben – íme a mi választásaink
Ez az év ismét nagyon érdekesre...
A legnépszerűbb Codecool blogtémák 2021-ben
Ha követed a blogunkat, láthattad, hogy...

Ha tovább böngészel a weboldalunkon, azzal beleegyezel abba, hogy sütiket és más hasonló technológiákat használunk a Süti Szabályzatunkban írtak szerint. A sütik kezelését bármikor módosíthatod a böngésződ beállításaiban, de akár törölheted is őket.