Vissza a blogra

Hogyan válasszunk programozó képzést?

Olvastad a legújabb előrejelzéseket és be akarod biztosítani a karriered, mire jönnek a robotok. Vagy Mark Zuckerberg a személyes hősöd és már oviban is csak legóval voltál hajlandó játszani. Egy a lényeg: eldöntötted, hogy programozni tanulsz. De vajon hol?

Programozó képzés holnaptól

És hogyan? És mennyi idő alatt? A klasszikus egyetemi képzések mellett manapság nagy a választék a hosszabb-rövidebb újhullámos programozóképzésekből, és persze az internetes forrásokból is, amik segítségével, ha igazán elszántak vagyunk, akár otthon is megtanulhatunk ezt-azt. A Codecool toborzási programozó képzés szakértőit kérdeztük arról, milyen szempontokat érdemes átgondolni, ha a programozásban látod a jövődet. Íme, a toplista.

Előképzettség és háttér

Sokszor halljuk, hogy programozni bárki meg tud tanulni. A rossz hír, hogy ez az állítás így nem teljesen igaz. A jó, hogy nem is teljesen hamis, hiszen bárki meg tud tanulni programozni, aki rendelkezik azokkal az alapvető készségekkel, amik egy fejlesztő számára elengedhetetlenek. Olyanokra gondolunk itt, mint a problémamegoldás, a logikus gondolkodás vagy az analitikus szemléletmód. Az előképzettség és szakmai háttér így valójában a legkevésbé behatároló tényező, amikor programozó képzést választunk. „Mindegy, hogy valaki orvos volt, rendőr vagy zongoraművész, ha rá tud állni a fejlesztői gondolkodásra, nem lesz gondja a tanulással. Akik például élő nyelvekkel foglalkoztak, azok különösen gyorsan fel tudják venni a ritmust, hiszen könnyen megtalálják a hasonlóságot a programozási nyelvek logikájával” – avat be Csepely Krisztina, a Codecool toborzási szakértője és pszichológusa.

Az egyetemek esetében kicsit árnyaltabb a kép. A jelentkezők konkrét háttere persze ott sem számít, de mivel ezek a képzések jellemzően nagyobb hangsúlyt fektetnek az elméleti oktatásra, valószínűleg mélyebb matematikai-logikai kompetenciákra lesz szükség. Az sem mindegy, hogy milyen beállítottságú jelentkezőről van szó: akit inkább a miértek világa vonz, annak a felsőoktatás tudja megadni a válaszokat és a megfelelő háttérbázist. Az alternatív programozóképzéseket, mint amilyen például a Codecoolé is, elsősorban azoknak találták ki, akik azt szeretnék megtanulni, hogyan rakjanak össze mondjuk egy appot és állják meg a helyüket egy munkahelyen. „Sok olyan jelentkezőnk van, akiknek pont azért tetszik a suli, mert még fiatalok, nincs munkatapasztalatuk és itt abba is bele tudnak tanulni, hogy milyen 9-re beérni,  együtt projekteken dolgozni, és használni azokat a módszertanokat, amikre a későbbiekben is szükségük lesz” – mondja a szakértő.

Motiváció

Programozóképzés

Na, ebből biztosan sok fog kelleni, bármilyen úton is indulsz el a zuckerbergség felé. A legtöbb kétségtelenül akkor, ha úgy döntesz, egyedül vágsz bele a programozásba. Lehetetlen vállalkozás? Egyáltalán nem. Sok unikornisról lehet hallani, akik maguk tanultak meg kódolni, méghozzá nem is akárhogy. Ott van mindjárt Margaret Hamilton, aki a NASA holdraszállás-programját, az Apollót írta, és közben letette egy 400 milliárd dolláros iparág, a szoftverfejlesztés alapjait. De ugyanebbe a táborba tartozik Steve Wozniak, az Apple társalapítója is, aki a személyes számítógépekkel és egy újabb sok-sokmilliárdos ágazattal ajándékozta meg a világot. A listát még sokáig folytathatnánk, de felesleges. Mindenkinek van olyan ismerőse, akinek az ismerőse a YouTube-ról leste el, hogyan kell kódolni. De azért nem véletlen, hogy még sosem találkoztunk velük.

„Van olyan fejlesztő, aki teljesen önállóan tanult meg programozni és aztán sikeresen el is tudott helyezkedni a munkaerőpiacon, szóval ez is egy járható út. De a legtöbben azért választanak inkább valamilyen programozóképzést, mert a programozás első ránézésre elég végtelen és megfoghatatlan. Nehéz eldönteni, merre indulj el, ha nincs körülötted semmilyen keret, struktúra vagy külső segítség” magyarázza Krisztina. „Tudásanyag szempontjából az internet egy kiapadhatatlan forrás, de nem árt, ha van van egy mentor vagy közösség, aki végigvisz mondjuk egy adott programozási nyelven vagy technológián, és a naprakész, a piac szempontjából igazán fontos dolgokat segít elsajátítani” – teszi hozzá. „Ritka, hogy valaki egymaga képes úgy haladni a tananyaggal, és úgy egymásra építeni a különböző tanulmányokat, hogy abból a végén valóban használható tudás süljön ki” – erősíti meg Borbély-Tóth Norbert, a Codecool üzletfejlesztési és toborzási menedzsere.

Persze egy egyéves programozó képzés ugyanúgy tartogathat buktatókat. „Fontos kiemelnünk, hogy tizenkét hónap elég hosszú idő ahhoz, hogy legyenek benne motivációs hullámok. Ez természetes, hiszen egy kemény, intenzív képzésről van szó” – véli Krisztina. Szóval gondold át, mire lesz elég a lelkesedésed: könnyebb egy négyhónapos célt szem előtt tartani és azért dolgozni, vagy tudod egy kicsit messzebbre tolni a célszalagot? Vagy tudsz-e egy messzebbi célhoz rövidebb célokat társítani? Ha bizonytalan vagy, ne félj másokhoz fordulni tanácsért! „Azt nem várjuk el, hogy valaki kódolni tudjon, amikor felvételizik hozzánk, de azt érdemes tudnia, miről szól a programozás. Nézzen körül online fórumokon vagy beszéljen tapasztalt programozókkal! Különben könnyen előfordulhat, hogy felesleges befektetés lesz a kurzus a felvételiző részéről” – teszi hozzá.

Anyagi és időbeli ráfordítás

programozóképzés

És ha már a befektetésnél tartunk: mindenképp érdemes felmérni, hogy pontosan mennyi időt és pénzt tudsz rászánni arra, hogy programozóvá képezd magad. Az egyetemi képzés például ebből a szempontból igazából csak bizonyos életszakaszban járható opció. Középiskola után kézenfekvő választás lehet, de ha valaki már dolgozik és munka mellett szeretne pályát váltani, egy ötéves egyetemi képzés aligha fér bele. A levelező oktatási formát persze pont ilyen élethelyzetekre találták ki. Az igazság viszont az, hogy egy programozóképzés ideális esetben jó adag gyakorlással is jár, aminek ez a képzési forma nem kimondottan kedvez. Az alternatív kurzusok tanrendje éppen ezért sokak számára egyfajta rugalmas áthidaló megoldásnak tűnhet. Pedig itt is komoly elköteleződésről van szó.

„A bootcampek és a Codecool képzése is nagyon intenzív. Ez elsőre nem mindenkinek esik le, hiszen azt látják, hogy az egyik héten bent kell lenni, a másik héten meg nem. De attól még ezek a képzések egy 35-40-órás munkának felelnek meg, vagyis egy éven keresztül napi nyolc órát ugyanúgy rá kell szánni, mintha dolgoznál” – mondja el a pszichológus. Azok, akik úgy kezdik a sulit, hogy dolgoznak mellette, sokszor későn ébrednek rá, hogy nem tudnak elég időt és energiát fordítani a tanulásra, és lemaradnak. Ha az időfaktort nézzük, az egyéni vagy online tanulás messze a legkényelmesebb opció: bármikor elkezdheted vagy folytathatod, és anyagilag sem jelent nagy beruházást. Viszont vedd figyelembe, hogy ez a legidőigényesebb út is! Mivel minden kérdéssel és problémával egyedül vagy minimális segítséggel kell majd megbirkóznod, könnyen borulhat a tervezett tempó.

És ha már idő, akkor pénz: az itthon elérhető alternatív képzések ára hossztól függetlenül nagyjából ugyanabban az intervallumban, valahol 1,2 és 1,3 millió Ft között mozog. Amihez még ugye hozzátartozik az is, hogy a diákok ilyenkor fél vagy akár egy évre kikerülnek a munkaerőpiacról. Ez a kettő pedig együtt elég komoly anyagi kihívást jelenthet. Sokan fordulnak éppen ezért a pár hónapos gyorstalpaló tanfolyamok felé. „Anyagi szempontból persze könnyebb azoknak, akik egy négyhónapos képzésbe vágnak bele, hiszen a befektetésük ugyanannyi, de jóval kevesebb időre esnek ki a munkából. Ez a ráfordítás viszont sokszor a kimeneti tudás minőségében is megjelenik, hiszen nagyjából harmadannyi technikai tudással és gyakorlati felkészültséggel kell majd megállniuk a helyüket egy új cégnél egy új pozícióban, és ez nyilván kihatással lesz a későbbi előmenetelükre is” – magyarázza Norbert.

Tanítási és tanulási módszerek

 

progamozóképzés

És persze az sem mindegy, pontosan hogyan és mit szeretnél tanulni. Ha valakinek a jól megszokott frontális oktatás működik a legjobban, ahol az órák menetét és tempóját a tanár diktálja egy jól bevált tanmenet szerint, akkor valószínűbb, hogy egy főiskolán vagy egyetemen fogja megtalálni a számításait. Az alternatív képzések esetében például, legyen az négy hónapos vagy egyéves, elengedhetetlen, hogy a diákok ugyanolyan jól tudjanak a suliban csoportban dolgozni és otthon önállóan tanulni. Ha valaki erre egyáltalán nem vevő, nincs meg hozzá a kellő önfegyelme, vagy egyszerűen nem szeretne egyedül tanulni, még úgy sem, ha egyébként mindez strukturáltan és mentori felügyelet mellett történik, akkor valószínűleg nem egy intenzív bootcamp a legjobb választás.

„Volt már olyan diákunk, aki azért hagyta félbe a képzést, mert rögtön érettségi után kezdett bele és rájött, hogy ez a tanítási módszer még nagyon felnőttes neki és inkább egyetemen folytatta. Ez teljesen normális. Ez a környezet sokaknak vonzó, mert modern és nagyon hatékony, de természetesen van, akinek a klasszikus felállás jön be jobban, ahol alaposabban elmagyarázzák neki a dolgokat, és készen kapja a tanulnivalót, nem neki kell összeszednie az információt” – meséli a toborzási szakértő. „Tapasztalatunk szerint, ha valaki itt hagyja a sulit a próbaidő alatt,  az általában amiatt szokott lenni, mert irányítottabb tanulást igényel, ahol jobban fogják a kezét és nagyobb a külső kontroll. Akik viszont önállóan haladnak jobban, azok meg pont azért jönnek ide, mert itt mégis kapnak egy keretrendszert, támogatást és forrásokat, vagyis egyfajta vezetett önállóságot biztosítunk nekik” – teszi hozzá.

programozóképzés

A másik kérdés, amit érdemes körbejárni, hogy ki milyen tudással szeretne kikerülni az iskolapadból. „Az egyetem vagy főiskola egy klasszikus képzési metódust jelent, nehéz bemeneteli szakasszal és olyan oktatási módszerrel, ami az újabb és újabb generációk számára egyre kevésbé szexi. Pláne, ha valaki egy bizonyos szegmens felé szeretne orientálódni, nem pedig általános programozási tudást magára szedni” – magyarázza Norbert. Általános tanácsként azt mondhatjuk, hogy azoknak, akiknek a programozás elméleti része a legizgalmasabb, a hagyományos felsőoktatási intézmények felé érdemes venniük az irányt. Azoknak, akik rögtön a sűrűjébe vágnának bele, egy olyan alternatív programozóképzés, mint a Codecool, biztosan nem fog csalódást okozni. De ha mégis, fontos, hogy legyen lehetőségük váltani.

A Codecoolnál például a diákok, csakúgy mint egy munkahelyen, próbaidővel kezdenek. Ez azt jelenti, hogy a négy modulból az első ideje alatt, ami 2-3 hónapot jelent, kipróbálhatják, milyen a suli, az oktatási módszer, és a programozás általában, és dönthetnek úgy, hogy mégsem nálunk folytatják tovább. „Ez az iskola és a diák számára egyaránt hasznos: a tanulók is meg tudják nézni, hogy nekik való-e ez a környezet és nekünk is lehetőségünk van felmérni, hogy tudnak-e olyan tempóban haladni, hogy egy év alatt elvégezzék a kurzust. És persze azt is, hogy soft skillek terén mennyire passzolnak ebbe a közegbe, el tudjuk-e később helyezni őket, és hogy mennyire látjuk bennük a nyitottságot a fejlődésre. Mi is dönthetünk úgy, hogy nem szeretnénk valakivel tovább dolgozni, szóval ez tényleg egy kétoldalú szerződés, mint egy munkahelyen” – magyarázza Krisztina.

A programozóképzés tantervéről is érdemes minél többet megtudni, mielőtt beleugranánk. A rövidebb képzéseknél nem mindig van lehetőség megteremteni azokat az alapokat, legyen szó technikai tudásról, soft skill-készletről vagy akár nyelvtudásról, amelyek később megkönnyítik a diákok számára a munkahelyi beilleszkedést, és az új technológiák elsajátítását és alkalmazását. A kezdeti energiaráfordítás tehát egyenesen arányos azzal, hogy valaki milyen erős alapokkal fog elindulni a pályán – és a későbbiekben mennyire könnyíti vagy nehezíti meg a saját dolgát. „Egy négy hónapos képzés során nincs idő arra, hogy valaki például a saját érdeklődésének megfelelő pilot projektekben vegyen részt vagy demókat prezentáljon potenciális munkaadók számára. Amikor a végzőseink a Codecoolból kikerülnek, már 30-40 olyan projekten vannak túl, amik agilis fejlesztési metódusban készültek, így sok kihívásra tudnak tapasztalati válaszokat adni” – mondja Norbert.

Egy hosszabb képzés tehát jóval több lehetőséget ad arra, hogy a diákok ne csak megtanuljanak egy-egy technológiát, hanem egy teljes induló portfóliót is építsenek maguknak az önéletrajzuk mellé. Vagy helyett. Így saját referenciákon, kész fejlesztéseken és kódokon keresztül tudják megmutatni a jövőbeli munkaadóiknak, hogy milyen problémákkal találkoztak már és hogyan oldották meg őket. És hogy mennyi idő alatt jutnak el eddig, az csak rajtuk múlik. A Codecool iskoláiban tavaly vezettük be a mastery-based, azaz mesterfokú tanítás-tanulási módszert, ami azt jelenti, hogy a diákok a saját tempójukban, a saját érdeklődésük szerint, de egyformán magas szinten sajátíthatják el a tananyagot. Ha valaki simán veszi az akadályokat, a képzés hosszát extrém esetben akár kilenc hónapra is le tudja rövidíteni. Akinek pedig több idő kell, annak meg arra van lehetősége, hogy megtoldja ezt az időszakot.

Karrierlehetőségek

 

programozóképzés

Végül a legfontosabb kérdés: hogyan tovább? Mármint, ha végeztél a képzéssel. Ebben a tekintetben a Codecool egyéves kurzusa és az egyetemi képzés elég hasonló, hiszen mindkettő lehetőséget ad arra, hogy a diákok többféle programozási nyelvvel és technológiával is megismerkedhessenek. Az előképzettséged már megvan, de szeretnél egy programozási nyelvben igazán elmélyedni? Akkor valószínűleg egy intenzív bootcamp való neked. „Ha valaki határozottan egy területre akar specializálódni, akkor nem biztos, hogy a Codecool a legjobb választás. A mi célunk, hogy full-stack fejlesztői irányba indítsuk el a diákokat, így a végén aztán sok mindenből tudnak majd választani. Lehetnek tesztelők vagy elemzők, frontend- vagy backend-fejlesztők, a lehetőség szinte bármihez adott számukra” – foglalja össze Krisztina.

A másik dolog, amit az alternatív képzéseken nagyon jól meg lehet tanulni, az a tanulás maga.  És hogy miért hasznos ez? A LinkedIn legfrissebb adatai szerint kb. 50.000 különböző szakmai készség van jelenleg a világon. De vajon honnan tudjuk, melyiket fejlesszük, hogy évek múlva is biztonságban tudjuk a karrierünket? Egy olyan korban, ahol napról napra tűnnek el szakmák és sorra jelennek meg a nyomukban újak és újak, ez egy igen fontos kérdés. Amire egyértelmű a válasz. A toborzási menedzser szerint: „A célunk természetesen az, hogy a diákjaink a végén fejlesztők legyenek, de amit a Codecoolnál tanulnak, sokkal több annál. Ha csak egyetlen dolgot adhatnánk át a Codecoolereknek, az mindenképpen az a látásmód lenne, hogy hogyan tudnak a techvilágban hosszú távon érvényesülni és sikeresek maradni, és mindig új és új dolgokat tanulni.”

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Érdekel a programozás? Vágj bele nálunk! Jelentkezz a Codecool kéthetente induló programozóképzésére és szerezz piacképes, biztos tudást egy év alatt!

Programozóképzés + (állásgarancia*utófinanszírozás) = Codecool.

szerző:
Csepely Krisztina
Csepely Krisztina
Megosztás