Vissza a blogra

5 ok, amiért a Java programozás 10 év múlva is jól fog jönni

A Java programozás egy igazi örökzöld: főszereplő volt az internet, majd az okostelefonok és a felhőalapú technológiák robbanásában is. Mutatjuk, miért lesz 10 év múlva is hasznos.

Java ma és holnap

A Java programozás egy igazi örökzöld: főszereplő volt az internet, majd az okostelefonok és a felhőalapú technológiák robbanásában is, és jelenleg olyan óriáscégek használják, mint az Amazon, a LinkedIn, a Twitter vagy a Netflix. Az összes Androidos mobilról nem is beszélve. Pedig a Java több mint két évtizedes története nem volt mindig zökkenőmentes: sokan emlékeznek még a tulajdonosváltást követő hosszú stagnálásra, a 2010-es évek amerikai szoftverbiztonsági riasztásaira vagy a még mindig lezáratlan pereskedésre a Google-lal. De hiába jönnek az újabb és újabb slágernyelvek, a Java évek óta vezeti a TIOBE népszerűségi rangsorát és becslések szerint ma világszerte legalább 15 milliárd eszközön fut, 10 millió programozó kódol vele, 5 millió pedig tanulja. Az oktatásban bebetonozott helye van: a legtöbb helyen –  így a Codecool iskoláiban is – ezen a nyelven keresztül tanítjuk meg az objektumalapú programozást. És ez egy jó darabig biztos így is marad. Mutatjuk, miért lesz a Java-tudás 10 év múlva is hasznos.    

1. Bárhol, bármikor

Avagy  „Write once, run anywhere” („Írd meg egyszer és futtasd bárhol”).  A nyelv megálmodóinak híres mantrája a gyakorlatban annyit jelent, hogy a Java egy olyan általános célú programozási nyelv, ami független a platformtól és az operációs rendszertől, amin fut. Sőt attól is, mikor íródott a kód. Azaz egy Javában megírt program akár 15-20 évvel később is működőképes, a verziók között könnyű váltani és a kódot nem kell átmigrálni valamilyen új nyelvre ahhoz, hogy hozzá tudjunk nyúlni. A megbízhatóság, hordozhatóság és visszafelé kompatibilitás a legfőbb okai a Java programozás töretlen népszerűségének: egy megakadt vagy időközben elavult projekt viszonylag kevés macerával bármikor folytatható és sokféle eszközön és operációs rendszerben futtatható, a Linuxtól a Mac OS X-ig.

2. Sok kicsi sokra megy

Egy nagyobb projektnél nem ritka, hogy egymással párhuzamosan csomóan dolgoznak egy-egy részletén. A Java programozás hatalmas előnye, hogy a Pythonhoz hasonlóan moduláris, így a különböző csapatok által lefejlesztett kis blokkok gond nélkül összepasszinthatóak és a statikus típusellenőrzésnek hála, jó eséllyel együtt is működni fognak. Sőt, a modulok a későbbiekben újrahasznosíthatóak is. Az sem mellékes, hogy bár a Java specifikáció egy kifejezetten vaskos kiadvány, az esetek túlnyomó többségében nem fog problémát okozni, hogy elolvassuk más fejlesztő Java-kódját. Ennek köszönhető, hogy Javában megírt programoknál általában könnyű felvenni a fonalat, akár valaki más által elkezdett projektről, akár egy új csapattag beilleszkedéséről van szó.

3. Több mint egy nyelv

A Java nemcsak egy programozási nyelv, hanem egy egész infrastruktúra, amin programokat lehet futtatni. Méghozzá gyorsan. Hogy miért? Jár hozzá egy hatalmas sztenderd könyvtár, amiben a dátumok és szövegek kezelésétől a gyűjteménytípusokig minden egységesítve van, és egy ún. Java Virtual Machine, ami lehetővé teszi programok futtatását Java bájtkóddal egy köztes rétegen, a virtuális gépen keresztül. Ez azért nagyon hasznos, mert a JVM segítségével össze tudunk dobni egy vadiúj hibridnyelvet, ami aztán könnyedén együtt tud dolgozni más, Javában írt kódokkal. Így született például a webfejlesztők körében egyre népszerűbb full stack nyelv, a Clojure, a Javához hasonló, modern funkcionális programozási feature-ökkel hódító Scala, és az Android másik hivatalos nyelve, a Kotlin is. És ne feledjük el a már létező nyelvek JVM-en futó változatait sem: a Rubyé a JRuby, a Pythoné a Jython, a Common Lispé pedig az ABCL.

4. Nagy cégek nagy kedvence

A nagyvállalatok körében tarol a Java programozás: per pillanat a céges munkafelületek több mint 95%-a ezen a nyelven fut. Ez aligha meglepő, hiszen direkt erre a környezetre lett kitalálva, és ahogy az eddigiekből is kiderült, a Javánál a kezdetektől fogva nagyon figyeltek arra, hogy a lehető leginkább megkönnyítsék a gigaprojektek kivitelezését és fenntartsák a kódok hordozhatóságát. Ma az egész világon óriási a kereslet a Javát ismerő szakemberekre, ami szépen megdobja a fizetéseket is: Magyarországon például már évek óta ők viszik haza a legtöbbet a piacon. A Codecool eddigi végzőseinek többsége is Java-programozó lett, a kurzus után általában junior backend vagy full stack fejlesztőként helyezkedtek el valamelyik partnercégünknél.

5. Vége a stagnálásnak

Volt idő, amikor a Java elég kényelmes tempóban, jó esetben két-három évente dobta piacra az új verziókat. Tavaly szeptemberben azonban szakítottak ezzel a gyakorlattal: Mark Reinhold, az Oracle Java-fejlesztésekért felelős vezető mérnöke félévente megjelenő frissítéseket ígért, és úgy tűnik, eddig bírják az iramot. Az első hatalmas lépés a funkcionális interfészek megjelenése volt a 2014-es Java 8-ban, amik végre lehetővé tették olyan új interfészek behozatalát, mint például a Stream. És megérkeztek vele a várva várt Lambda kifejezések is, amik lényegesen leegyszerűsítették a programok szerkezetét, egy csomó gépelést megspórolva nekünk ezzel. A 2017-ben megjelent Java 9 legfontosabb újítása egy hét éve tervezett opcionális modulrendszer volt, ami sokkal nagyobb kontrollt ad nekünk afelett, hogy miként használják majd a kódunkat egy másik modulban. A Java 10 pedig még kevesebb gépelést hozott: a lokális típuskikövetkeztetés továbbfejlesztésének köszönhetően immár a helyi változóink típusának kitalálását is rábízhatjuk a fordítóra. És már itt is a legfrissebb verzió, a Java 11.


Úgy érzed, belevágnál a programozásba? Jelentkezz a Codecool kéthetente induló programozóképzésére és szerezz piacképes, biztos tudást egy év alatt!

szerző:
Fábián Bence
Megosztás