Ha kicsit átalakítjuk az ismert közmondást („Jó pap holtig tanul”), máris láthatjuk, mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres programozó legyen Fábián Bence mentorunk szerint. Autodidakta, de társasági emberként döntött úgy, hogy mások oktatását helyezi előtérbe. Ismerjétek meg Bencét!
Kezdjük az alapoknál: miben más egy mentor, mint egy tanár?
Hivatalosan nincs tanári végzettségem, ugyanakkor a szakmai tapasztalatom lehetővé teszi azt, hogy másokat is oktassak. Végeredményben mindig az számít, hogy a feladatot megoldjuk, ezért gyakorlatorientáltan közelítjük meg ezt a kérdést a Codecoolnál. Arról nem is beszélve, hogy a valós munka is projektalapú és ott is segíthet egy tapasztaltabb kolléga.
Hogy néz ki a Codecoolban egy átlagos munkanapod, ha van ilyen?
Szerencsére itt egy remek közösség gyűlt össze, és mindenki közvetlen, ezért a munkanap is gyorsan eltelik. A nap első háromnegyedében segítünk a mentoráltjainknak a projektjeik kivitelezésében, a maradék időt pedig megbeszélésekre fordítjuk, és ha kérdés van, konzultálunk a diákokkal.
Miért döntöttél úgy, hogy mentor szeretnél lenni? Mit szeretsz benne, és mi jelenti a legnagyobb kihívást?
Egész fiatalkoromtól szerettem magamtól tanulni és fúrta az oldalam, át tudom-e adni a tudásom másoknak. Ahogy a példa mutatja, igen, és nagyon élvezem!
Van egy pont, amikor valakinél összeáll a teljes kép, szinte lehet hallani a kattanást, ahogy a darabok a helyükre kerülnek. Ezért a pillanatért mindig megéri! Arról nem is beszélve, hogy a diákok mind más háttérrel érkeznek, így adott esetben én is tanulhatok tőlük, és mint tudjuk, a személyes fejlődés mindig motiváló.
A kihívást ritkább esetben jelenti a szakmai oldal, inkább az emberi tényezőket kell jól kezelni, például, ha valaki a képzés vége felé elfárad, akkor közösen keressük meg a motivációt, ami átlendíti ezen az időszakon.
Honnan érkeztél a Codecoolhoz és mit hoztál magaddal a céghez?
Éveken keresztül a Nokiánál dolgoztam mobi hálózatokat ellátó szervereken C++ban, ez nem épp webfejlesztés, de az utóbbi mindig is érdekelt. Amit magammal hozok, és ott tanultam, hogy egy projektet úgy építsek fel, hogy az évekkel később is bővíthető legyen az új technológiákra reflektálva.
Mi a “mastery based learning”, a saját tempóban haladás lényege? És ez mit jelent a gyakorlatban?
A tananyagot modulokra bontottuk, és egy diák akkor léphet a következő szintre, ha az alapozó, kiinduló tudást már megszerezte. Ez szerintem nagyon fontos, és az oktatási rendszernek így kell működnie. Kicsit elnagyolt példával illusztrálva, akkor deriváljunk, ha az alapműveletek már kifogástalanul mennek, különben hézagos és törékeny lesz a tudásunk. Ha szükséges, több időt adunk, a diákok jobban elmélyülhetnek a témában mind az alapoknál, mind a gyakorlat során.
Ez egyben azt is jelenti, hogy van, aki lassabb, vagy épp gyorsabb tempóban halad a képzésen. Így hosszabb idő alatt, vagy épp hamarabb végez, mint a 10 hónap, de ez nem verseny! Az számít, hogy jó szakemberek legyünk, nem pedig osztályelsők.
Kiből lesz jó programozó, fontos például a matek?
Az lesz jó programozó, aki NAGYON az AKAR lenni. Ez nem egy olyan szakma, amit félvállról lehet venni. Csak az lehet sikeres, aki hajlandó beletenni a munkát, időt, energiát. Ami fontos, a programozók a technológia fejlődésével párhuzamosan folyamatosan kell, hogy tanuljanak, így az emelkedhet ki, aki mindig nyitott a fejlődésre, és a tanulásra nem nyűgként, hanem eszközként tekint.
A matek, igen, ez mindig kérdés. Kell, persze, de nem olyan szinten, ahogy elsőre gondolná az ember. Integrálnom például még sose kellett, így inkább azt mondanám, a jó logikai készség már megfelelő alapot jelent.
Mit ajánlasz az első lépésnek, ha szeretnék belevágni a programozásba? Csak látni, nekem való-e, kvázi próbaként.
Én általában a „How to design programs” könyvet szoktam ajánlani, ami ingyenesen elérhető. Ennek nagy előnye, hogy nem a szakmai nyelvet használja, hanem egyszerűen magyarázza el már az elejétől kezdve az egyes témákat, így ismerkedésre ideális. Ha valaki ráérez az ízére, később a fejezetek is egyre szofisztikáltabbak, így könnyen beszippanthatja azt, aki nyitott erre.
Programnyelvként pedig mindenképp olyat javaslok, ahol van vizuális visszajelzés, ez fontos. Legyen eredménye a munkának, ez az, amiért csináljuk!
Végezetül egy könnyedebb kérdés: mivel szoktál kikapcsolódni?
Van egy hagyományosabb oldalam, ez akkor jön elő, amikor barátnőmmel kirándulunk, és van egy kockább is, ami a társasjátékoknál jelenik meg. Magic: The Gathering bármikor jöhet, eseményekre is járok.
Az autodidakta hozzáállásom pedig akkor tör felszínre, amikor hangszer kerül a közelembe, bár itt kevésbé vagyok egyelőre hatékony, mint a programozásban. A hangsúly: EGYELŐRE!
Ha megismernéd Bencét mint mentort, és te is kipróbálnád, neked való-e a programozás, csatlakozz Full Stack képzésünkhöz. Várunk!