Összegyűjtöttük azt az 5+1 programozási nyelvet, amivel nem lőhetsz mellé, ha menő tech karrierre váltanál.
A nagyágyú: Java
Vágjunk is rögtön a téma közepébe tizenkétmillió fejlesztő kedvencével, az objektumorientált programozási nyelvek aduászával, a Javával. A nyelv véletlenül született, 1991-ben. A Sun Microsystems fejlesztői, James Gosling és Patrick Naughton egy olyan nyelvet akartak létrehozni, amellyel az interaktív televíziózáshoz lehet széles körben alkalmazható és hordozható programokat fejleszteni. Mint később kiderült, a digitális kábelszolgáltatók még nem álltak készen egy ilyen megoldásra, a techvilág azonban annál inkább. A Java hamar a szerveroldali fejlesztés anyanyelvévé vált. És hogy miért ilyen népszerű a Java programozás?
Mert ritkán okoz csalódást:
- Platformfüggetlen, könnyen írható, és bármikor, bárhol futtatható, a szerverektől kezdve az okostelefonokig. Több, mint egymilliárd okostelefonon fut, mivel ez a Google operációs rendszerének alapértelmezett nyelve az applikációk készítéséhez.
- A közép- és nagyvállalatok 95%-ának elsődleges nyelve a Java. Az Amazon, az eBay, a LinkedIn, a Google, az Apple, a Facebook és sok más techóriás is Javában fejleszt.
Banki szoftvereket fejlesztenél? Akkor mindenképp barátkozz meg a Javával, mert a banki IT projektek nagy többsége is Java alapú. Miért?
Mert egykor a Javát tartották a legmegbízhatóbb, legbiztonságosabb nyelvnek, így gyorsan elterjedt azokban a szektorokban, ahol a biztonságnak kiemelt jelentősége van. A Java állandóan fejlődik, és a programozók nagy része szereti is használni. Egyrészt a nyelv minden újabb verziója jelentős fejlesztéseket tartalmaz, amik követik a legújabb technológiai változásokat és iparági követelményeket. Másrészt pedig hatalmas a nyelv köré épült ipar: rengeteg kódot és alkalmazást írtak már meg benne. Ezért bármilyen probléma merül fel a fejlesztés során, borítékolható, hogy abba már más is belefutott, és valószínűleg megoldást is talált már rá – elég rákeresnünk a neten.
A Windows válasza a Javára: C#
A Javáról leírtakból nagyjából minden igaz a C#-ra (C Sharp-ra) is. Ezt a programnyelvet a Microsoft fejlesztette ki az ezredfordulón, tulajdonképpen dacból. Még a 90-es években a Javát kezdték el tuningolni a saját operációs rendszerükhöz passzoló függvényekkel és szolgáltatásokkal, de engedély nélkül. A dolog a bíróságon végződött, a Microsoft pedig úgy döntött, akkor inkább saját keretrendszert fejleszt. Így jött létre a C#.
Általános célú programozási nyelvként a C# bárhol bevethető, de a Windows-os alkalmazások és szerverek programozásánál szinte egyeduralma van. És mivel a Microsoft áll mögötte, a vállalatok körében is legalább akkora népszerűségnek örvend, mint párja, a Java. Ezt a nyelvet beszéli például a Unity is, amellyel olyan játékokat írnak mint a HearthStone vagy a Subnautica, de a C# abszolút befutó a multi-platform mobilalkalmazás-fejlesztésben is: a Microsoft által fejlesztett Xamarin-rendszerrel C#-ban olyan applikációkat lehet írni, amik Androidon és iOS-en is futnak. Ez óriási előny a mobilalkalmazás-fejlesztőknek, akiknek így nem kell ugyanazt kétszer lefejleszteni a különböző platformokra.
Nélkülük nem net a net: JavaScript és TypeScript
Minden weboldal, amit ma megnyitottál, használ JavaScriptet.
A JS a CSS-hez és a HTML-hez hasonlóan megkerülhetetlen webes nyelv: a világ weboldalainak 95%-án fut. Míg a HTML-nek a weboldalak felépítésében, a CSS-nek pedig azok csinosításában van szerepe, a JavaScriptnek köszönhetjük, ha egy honlap dinamikus és interaktív. A JavaScript teszi lehetővé, hogy bejelentkezzünk Instagramra, chateljünk Facebookon, vagy videót játsszunk le YouTube-on. „Ha csupán egy okot kellene kiemelnünk, amiért ettől a nyelvtől még jó ideig nem fogunk búcsút venni, az az, hogy a JavaScript a web univerzális nyelve” – magyarázza mentorunk, Forián Szabó Mátyás.
A programozási nyelvek közül ez az egyetlen, amit minden böngésző ismer és elfogad, legyen az Microsoft Internet Explorer, Firefox, Safari, Opera vagy Google Chrome. Akik JavaScripttel kezdik a programozást, általában azért szeretik, mert könnyen tanulható: egyszerű nyelvi szerkezeteket használ és kevésbé szigorú nyelvi szabályokra épül. A gyakorlottabb fejlesztők pedig azért szeretik, mert folyamatosan fejlődik: az elmúlt hat-hét évben egy sor új specifikációval és nyelvi elemmel bővült.
Ahhoz azonban, hogy minden nagy piaci szereplő elfogadja és alkalmazza JavaScriptet, elég sok kompromisszumot kellett kötni, és kezdetben sokan úgy vélték, hogy bőven lehetne még rajta mit csiszolni. Hiába kezdte el akkoriban rohamléptekben meghódítani a tech világát, hiányosságai miatt igazán nagy fejlesztési projekteknél nem volt bevethető. Így a Microsoft gondolt egyet, és 2012-ben létrehozta a JavaScript 2.0-t, vagyis a TypeScriptet.
A TypeScript 0.8 megjelenése újabb előrelépést jelentett. Megtartotta az ősnyelv, vagyis a JavaScript szintaxisát, de erős típusosságának és objektumorientált szemléletének köszönhetően lehetőve tette large-scale frontend oldali appok fejlesztését is. Mára a Typescript a programozók harmadik legkedvesebb nyelve lett, a Google által fejlesztett Angularnak, a Facebook keretrendszerének, és a Reactnek pedig a hivatalos nyelvévé vált.
A Big Data nagy barátja: Python
Volt idő, mikor többen gugliztak rá a Pythonra, mint Kim Kardashianra, de ennél azért nagyobb érdemei is vannak ennek a szoftverfejleszetési nyelvnek – legalábbis manapság. A Python-t Guido van Rossum Holland programozó dobta össze 1989 karácsonyán, afféle hobbiprojektként. A nevét sem a félelmetes hüllőről kapta, hanem a brit komédiasorozatról, a Monty Pythonról. Ennek megfelelően sokáig valóban inkább csak megmosolyogták a szakmabeliek. Még 1999-ben, tíz évvel a születése után sem jegyezték a fontosabb programozási nyelvek között, a legtöbben inkább elkönyvelték valamiféle fura rétegnyelvnek. Azóta viszont fordult a világ: a Stack Overflow szerint a Python jelenleg a világ leggyorsabban terjedő programozási nyelve, és az elmúlt években nagyobbat ment, mint bármelyik vetélytársa. A legfrissebb adatokból az is kiderül, hogy a profi programozók majdnem 40%-a használja.
Ha egy szóban össze kellene foglalnunk, minek köszönhető ez az átütő siker, akkor az az adattudomány lenne. Ha kettőben, akkor az adattudomány és az ML (machine learning), azaz a gépi tanulás. A Python ezen a két, szorosan összefüggő területen a programozási nyelvek között gyakorlatilag egyeduralmat élvez, hiszen egy rendkívül kényelmes és megbízható programnyelv, amivel könnyen, komoly algoritmusokat lehet létrehozni. Hódító útja tulajdonképpen a big data berobbanásával vette kezdetét, és ha az adattermelési előrejelzéseket nézzük, egyhamar nem fog véget érni: a Microsoft, a Google, a Tesla és a Facebook, kivétel nélkül mind ezt a nyelvet használják az adatelemzési, gépi tanulási és neurális hálózatokkal kapcsolatos projektjeikhez.
Lekérdezni tudni kell: SQL
Ha már adat, fejezzük be illusztris listánkat egy másik megkerülhetetlen adatbányásznyelvvel, az SQL-lel (Structured Query Language). Egy kicsit ugyan kilóg a sorból, hiszen nem programnyelvről, hanem egy strukturált lekérdezőnyelvről van szó. Miért kell mégis beszélnünk róla? „Mert jelenleg az SQL a legnépszerűbb lekérdező nyelv. Legtöbbször ezt használjuk arra, hogy adatot vigyünk fel, kérdezzünk le, vagy módosítsunk egy adatbázisban” – magyarázza Forián Szabó Mátyás. Vagyis a világ fejlesztőinek fele elengedhetetlennek tartja.
És hogy mire használják pontosan?
A szerveroldali applikációknak két kulcsfontosságú része van: az egyik maga az applikáció, ami többnyire olyan programozási nyelveken íródik, mint a Java vagy a C#, a másik pedig az adatbázis, amiben eltárolódik mindaz az információ, amit az alkalmazás a feladat végrehajtása közben használ. Az utóbbi felel mindenért, ami adatfeldolgozás: ha kell tárol, összegyűjt, rendszerez, osztályoz, kombinál, módosít vagy töröl, legyen szó száz darab tételről vagy százmillióról. Például a webshopok is ilyen adatbázisokban tárolják a felhasználók adatait, az elérhető termékek listáját és azok tulajdonságait.
Az SQL Edgar Frank Coddnak, az IBM munkatársának köszönhetően már az 1970-es évek óta velünk van, bár népszerűsége nem volt mindig töretlen. A 2000-es évek felé úgy tűnt, hogy megdől a dominanciája, és sorban jelentek meg a nem-SQL (NoSQL) adatbázisok. De nem így történt: ahelyett, hogy az új programozási nyelvek kitúrták volna az SQL-t, inkább megtalálták a saját helyüket. Az adatbázisok többsége a mai napig SQL-t futtat, de amikor valamilyen specifikus feladat végrehajtására van szükség – például egy egzotikus vagy nagy mennyiségű strukturálatlan adatot kell tárolni – a többi, nem SQL-t futtató adatbázisnak is nagy lesz a jelentősége. Mindenesetre kijelenthetjük, hogy az SQL – csakúgy, mint a fent említett, legkeresettebb programozási nyelvek mind – kiállta az idő próbáját.
Érdekel a programozás? Vágj bele nálunk!
Jelentkezz bármelyik tech képzésünkre most, és kezdj új, jövőbiztos karrierbe!