Nemrég részt vettünk a Brain Bar „Kódolt bukás” című kerekasztalbeszélgetésén, ahol izgalmas vita zajlott: vajon van-e még értelme programozást tanulni akkor, amikor az AI már képes kódot generálni? Ebből a beszélgetésből hoztunk most el pár kérdést és gondolatot.
Ha a gép már tud kódot írni, mihez kell még az ember?
A beszélgetés kezdetén hamar kiderült, hogy a kérdés mögött valójában egy sokkal mélyebb dilemma rejlik: mit jelent ma a gépekkel együtt gondolkodni?
Ahogy Gulyás László, Az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszék docense fogalmazott:
“A számítógép az utasításaink, nem az elképzeléseink szerint működik.” Ez az egyetlen mondat talán jobban megmagyarázza, miért van még mindig szükség programozókra, mint bármilyen eszmefuttatás. Mert amíg az AI nem olvassa a gondolatainkat, addig kell valaki, aki pontosan megfogalmazza, mit is akarunk tőle.
Mi történik a kód mögött, és miért kell tudnunk róla?
A mesterséges intelligencia valóban elképesztő tempóban fejlődik. Képes kódot generálni, javítani, tesztelni is. De a fejlesztés soha nem csak a kódolásról szólt. Ahhoz, hogy a gép valóban azt tegye, amit szeretnénk, értenünk kell a gondolkodásmódját: a struktúrát és a logikát ami mentén működik, és ezután tudjuk úgy utasítani, hogy szándékaink szerint cselekedjen.
„Minden AI legalján ott vannak a for-ciklusok és a változók. Jó tudni, miért vannak ott, és mi történik velük.” Atom Richárd, a Codecool termékfejlesztési vezetője szerint kellenek az elméleti alapok az építkezéshez a tanulásban is, hiszen aki nem érti a kód mögötti logikát, annak az AI is fekete doboz marad.
Promptolni vagy programozni fogunk?
A beszélgetés egyik nagy kérdése ez volt: a jövő fejlesztői promptolnak vagy programoznak majd? A válasz: biztosan ez a kérdés?
A jó prompt ma már legalább annyit számít, mint a jó kód.
Hiszen a programozás lényege most is ugyanaz: világosan megfogalmazni, mit akarunk, honnan, hova akarunk eljutni, majd megtalálni az ehhez vezető utat. Attól lesz értékes a kód, hogy kézzel írtuk, vagy attól, hogy működik?
A legfontosabb szuperképesség: a problémamegoldás
A programozás nem egyszerűen kódnyelvekről és írásról, hanem sokkal inkább a gondolkodásról szól. Arról, hogyan tudunk egy nagy, összetett feladatot világos, megoldható lépések sorára bontani. Az AI sok mindent meg tud oldani helyettünk, de a gondolkodás rendjét, a komplex problémák megértését még nem.
Ezt még mindig az ember hozza a rendszerbe. Richárd egyik kedvenc példája így hangzott:
“Az egyik kedvenc gyakorlati példám, hogy ha elmegyünk egy barátunk új lakásának házavató bulijába, és megkér, hogy hozzunk egy sörnyitót vagy egy dugóhúzót, akkor elmegyünk a konyhába, és benézünk egy fiókba. Egyszerűen tudjuk, hogy mi alapján azonosítsuk be a konyhát, tudjuk, hogy általában nem egy magas szekrényben, egy fenti polcon szokott lenni, hanem inkább egy fiókban. Amikor elkezdünk programozni, nincs meg ez a környezet. Nem tudjuk, hogy melyik a konyha, nem tudjuk, hogy néz ki a bornyitó. Szembesülünk egy összetett feladattal, és ilyenkor szokott jönni a kétségbeesés. És ezt is meg kell tanulni, hogy milyen érzés szembesülni egy komplex feladattal, felismerni, hogy oké, beparáztam, feszült vagyok, de mi a következő lépés. A következő lépés pedig az lesz, amikor elkezdjük szétszálazni a problémát és elindulni a megoldás felé.”
Ez a kép tökéletesen leírja, miért tanulunk programozni: hogy megtanulnjuk, hogyan bontható le egy nagy probléma kisebb lépésekre (functional decomposition).
A változás állandó – a gondolkodás marad
A fejlesztés világa mindig mozgásban van, így van ez a programozás őskora óta. Nemcsak az AI fejlődése hozhat váratlan fordulatokat: rendszeres, hogy felhasználók százezreit, millióit érintő publikus könyvtárak tűnnek el, frameworkök és verziók váltják egymást. Úgy gondoljuk, hogy a “jó fejlesztő” alap attitűdje mindig ugyanaz: a bizonytalanságban is megmaradni kíváncsinak és keresni a megoldásokat.
Richárd szerint ez az attitűd lehet a kulcs: „Nem tudjuk, mi lesz a jövő, de azt tudjuk, hogyan lehet kezelni a változó jövőt és felkészülni a változásokra, és mindeközben a jelenben maradni.”
A programozás tehát szerintünk nem egy konkrét tudás, amit “megtanulsz és kész”, hanem egy gondolkodásmód, ami a változásra tanít felkészülni.
A programozás a gondolkodás nyelve
A mesterséges intelligencia felfutásakor épp ez teszi még értékesebbé a programozói tudást: a módszertanunk sem feltétlenül csak kódot írni tanít, hanem problémát látni, értelmezni és lebontani apróbb részfeladatokra. A jó fejlesztő ma nem egyszerűen attól jó, hogy gyorsabban lapátolja a kódot, hanem attól, hogy látja a feladatot, végig tudja gondolni, hogy mi az amit ebből meg tud oldani, sőt, azt is, hogyan fogja azt megoldani, amit most még nem tud.
Szeretnéd megtapasztalni, milyen, amikor az AI nem helyetted, hanem veled dolgozik, és közben valódi mentorok segítenek megtanulni a gondolkodás logikáját?
A Codecool gyakorlatorientált programozói képzései segítenek abban, hogy rövid idő alatt piacképes programozói tudást szerezz, amit azonnal alkalmazhatsz. Ne maradj le legfrissebb híreinkről, kövess minket a Linkedin oldalunkon is!
