Az AI ott van a telefonunkon, a munkahelyünkön, és ott van az otthonunkban is, még ha nem is vesszük mindig észre a jelenlétét. Ahhoz, hogy tudatosan és felelősségteljesen tudjuk használni a technológiát, elengedhetetlen a tájékozottság. Három fogós etikai kérdést hoztunk, amelyekre az elkövetkező időszak fogja majd megadni a választ.
Cikksorozatunk második részében arról írtunk, miként robbant be az életünkbe az AI, most pedig azzal folytatjuk, hogyan okosodnak a robotok.
Miért nem igazságos az AI, és hogyan lehetne mégis az?
Az AI használatának egyik legnagyobb etikai kihívása a torzítás. Mivel az AI rendszereket a való életből vett adatokon képzik, követendő mintaként ismerik fel a kirajzolódó előítéleteket, gyakran tükrözik és felerősítik a társadalmi egyenlőtlenségeket: az Amazon toborzásánál használt AI-megoldás például egy időben elutasította a női jelentkezőket, aminek az volt az oka, hogy korábban főleg férfi fejlesztőket vettek fel – így az AI is automatikusan a férfi jelölteket sorolta előre.
A rendszerbe kódolt előítételek tetten érhetők a képgenerátorok használatában is: a “szép ember” prompt jellemzően egy világos bőrű, fiatal nőt eredményez, míg a “boldog család” kifejezésre csillogó kék szemű gyerekeket és fehér bőrű, mosolygó apát és anyát dob ki az AI. De hol vannak a nagy képben a feketék, az ázsiaiak vagy épp az LMBTQ-közösség tagjai?
Míg ezen gondolkodunk, ebben a pillanatban is gyűjti a lájkokat a gyönyörű és fiatal barcelonai Aitana, akinek mindennapjait több mint 300 ezren követik, celebek szeretnének randizni vele és egy jobb hónapban 10 ezer eurót is összehoz a szponzorált posztokból. Csak éppen nem létezik. Virtuális modell, gondos promptolás eredménye.
Tömegek követik az Aitanához hasonló influenszereket, de szintén tömegek aggódnak a már-már túl tökéletes virtuális modellek miatt, hiszen ezek a hibátlan bőrű, igéző tekintetű nők és férfiak tovább erősítik a világban amúgy is létező sztereotípiákat. A Dove kutatása szerint minden harmadik nő úgy érzi, az interneten látottakhoz kell hasonlítania, még akkor is, ha tudják, hogy hamis vagy AI alkotta képeket látnak.
A torzítás gondot okozhat a bűnüldözésben, amikor korábbi adatokat alapul véve hoz hátrányos helyzetbe csoportokat, de káros lehet az egészségügyben is. Egy ilyen példa, amikor egy betegeket osztályozó rendszer használatával rendszeresen alulbecsülték a fekete betegek állapotának súlyosságát. Itt a rendszer az egészségügyben elköltött összegeket használta a beteg állapotának súlyozásakor, de nem vette figyelembe a népességen belüli egyenlőtlen hozzáférést az ellátáshoz.
A megoldás? A torzítás megelőzésére terjed a törekvés, hogy a méltányosság és a sokszínűség biztosítása érdekében az AI-rendszereket inkluzív adatokkal kell fejleszteni, a modelleket pedig folyamatosan tesztelni kell az igazságtalan eredmények elkerülése érdekében.
Ki vigyáz az adatokra?
Az AI rendszerek hatékonyságának alapja a hatalmas mennyiségű adat feldolgozása, ami adatvédelmi aggályokat vet fel, hiszen gyakran olyan érzékeny személyes adatokat használnak fel, mint egészségügyi dokumentumok, személyazonosító adatok vagy akár közösségi média tevékenységek. Az európai adatvédelmi rendelet, a GDPR azt írja elő, hogy átlátható és visszavonható legyen az adatkezelés, ugyanakkor az AI használata esetén sokszor maguk az AI-t fejlesztők sem tudják azonosítani, pontosan mi történik az adatokkal. A rendszerek bonyolultsága miatt a hagyományos biztonsági intézkedések néha már nem elégségesek, így új kihívásokat jelent a személyes adatok biztonságának megőrzése.
Ki fogja a tollat? Szerzői jogi kérdések az AI-generált tartalmakban
Szintén gyakran felmerülő kérdés az AI által generált tartalmak körül a szellemi tulajdon védelme. Az AI egyre gyakrabban készít művészeti alkotásokat amihez nagy mennyiségű adatra van szüksége: ezek sokszor jogvédett szövegek, fotós adatbázisok, zenei albumok. Kinek a tulajdona például az a műalkotás, amelyet egy gép hozott létre több ezer szerzői joggal védett kép felhasználásával: a gépé, a programozóé vagy a művészé? Hogyan védheti érdekeit egy kis divatmárka tervezője, amikor a globális fast fashion óriás Shein népszerű trendeket kutató algoritmusai észreveszik egy mintáját, majd mindenféle kompenzáció nélkül, inspirációként használva utánozzák azt?
A fentiekből is látszik, hogy a sok új lehetőség sok kérdést is tartogat, és a technológia folyamatos fejlődése újabb és újabb kihívásokat tár majd elénk.
Ha érdekel, hogyan tudnád tudatosan és etikusan használni az AI-t a mindennapi életedben, csatlakozz AI-képzésünkhöz! Merülj el az új technológiában, itt a lehetőség, hogy a kezedbe vedd az irányítást, és felelősen használd az AI erejét – legyél programozó vagy más területen dolgozó digitális szakember!