A Codecool módszer a mastery-based learningre épül. Ez a modell abban segít, hogy a diákjaink egyéni igényeik szerint tudjanak haladni a tanulással. Tudd meg, mik az előnyei, és hogy hogyan alkalmazzuk a gyakorlatban ezt a módszertant.
Tartalomjegyzék
Mit takar a mastery-based learning módszertan koncepciója?
A tanulás lényege nem az, hogy mennyi tanórát vagy képes végig ülni. És nem is az, hogy mi mennyi anyagot adunk le neked. A lényeg, hogy mennyire mélyen sikerül megértened az adott anyagot, és hogy a megszerzett tudást át tudod-e ültetni a gyakorlatba. A mastery-based learning módszertan célja tehát nem az információ (rövid távú) megtartása, hanem a valódi, mély tudás megszerzése.
Ennek a módszernek az alapjait Benjamin Bloom, amerikai oktatáspszichológus fektette le az 1960-as években. Bloom abban hitt, hogy a legtöbb diák képes lenne szinte 100%-os teljesítményt nyújtani, ha megkapnák a tananyag megértéséhez szükséges időt és segítséget. A hagyományos tanulási módszertanokkal szemben, ahol a diákok továbblépnek a következő témára, függetlenül attól, megértették-e az előzőt, a mastery-based learning (mesterfokú tanítás-tanulás) módszertan a mélyebb megértést és a tudás megtartását támogatja.
Ez azt is lehetővé teszi, hogy a diákok saját maguk maguk döntsenek róla, hogy milyen tempóban haladnak. Ez azért lehetséges, mert mindig tisztában vannak vele, hogy milyen szinten állnak éppen, és hogy mi vár rájuk a következő szinten. Ez a megközelítés a belső motivációt ösztönzi, valamint hozzájárul a fejlődési szemlélet (growth mindset) kialakításához – erre a soft skillre mindenkinek szüksége van.
A módszertan szemléltetésére Sal Khan, a Khan Academy alapítója a 2015-ös TED-előadásában elmagyarázta, mi a különbség a hagyományos, és a mastery-based learningen alapuló oktatás között.
A hagyományos oktatási intézmények módszereivel ugyanis a diákok úgy tanulnak, mintha egy házat ingoványos talajra építenénk. Ha próba elé állítják egy diák tudását, a hézagok láthatóvá válnak, de egy bizonyos szint megütésével ettől még nyugodtan tovább haladhatnak a tananyaggal. A gond az, hogy ezek az apró hézagok idővel tátongó szakadékká nőhetik ki magukat.
A mastery-based learning módszertan ezzel szemben pont azért hatékony, mert a diákok addig tökéletesíthetik a tudásukat és megértésüket egy-egy témakörben, amíg nem érzik magukat elég magabiztosnak.
A mastery-based learning módszertan a gyakorlatban
A gyakorlatban a diákoknak teljesíteniük kell egy kurzust, tantárgyat vagy tanulmányi célt, mielőtt továbbléphetnének a következő szintre egy témában. Emellett demonstrálniuk kell azt is, elsajátították-e a skillt és tudást, amit elvártak tőlük.
Amennyiben nem felelnek meg az elvárásoknak, egyrészt több támogatást és útmutatást kapnak a tanároktól, másrészt hosszabb időt is hagynak nekik, hogy tanuljanak és gyakoroljanak. Továbbá számos lehetőségük is lesz, hogy bemutassák a haladásukat. Amíg nem szerezték meg az alapvető skilleket, és nem értették meg a legfontosabb koncepciókat, addig a diákok nem mehetnek tovább.
Nemcsak az a fontos, hogy a diákok megtanulják, amit kell, hanem az is, hogy a mentorok és tanárok szintén felelősek azért, hogy a diákoknak utat mutassanak. A követelményeket egyértelműen kell leírni és kommunikálni. Így a diákok pontosan tudhatják, mit várnak el tőlük, és hol tartanak a képzés során. Ez például azt jelenti, hogy a diák tudni fogja, hogy a hat elvárt tanulmányi előírásból hármat már elért, de keményen kell dolgoznia, hogy az utolsó hármat is teljesítse, ezáltal pedig átmehessen az adott tárgyból.
A mastery-based learning megközelítés néhány ismert képviselője
Khan Academy: A Khan Academy jól ismert online oktatási platform, amely a mastery-based learning megközelítést alkalmazza.
Montessori iskolák: A Montessori iskolákban a mastery-based learning megközelítést tanítják; a gyerekek a saját tempójukban tanulhatnak, és időt szánhatnak rá, hogy alaposan megértsék a koncepciókat. A diákok gyakorlati feladatokon és projekteken dolgozhatnak, amíg teljesen el nem sajátítanak egy koncepciót, mielőtt továbblépnének a következő témára.
Sudbury iskolák: A Sudbury iskolákban a diákok saját projekteket és tevékenységeket teljesítenek, hogy elmélyítsék a tudásukat, és fejlesszék a skilljeiket.
Miért hasznos ez a megközelítés a programozásban?
A programozásban azért hasznos a mastery-based learning módszertan, mert ez a megközelítés gyakorlati feladatokat, projekteket és a mentorok visszajelzéseit foglalja magában. Ez különösen hasznos a diákok haladásának követésében, valamint a koncepciók megértésének és elsajátításának elősegítésében.
A mastery-based learning módszertan egy másik fontos aspektusa a programozó iskolákban az, hogy a diákok projekteken dolgozhatnak, motiválva ezzel őket, és elősegítve a skilljeik fejlődését. A diákok akár összetettebb projekteket is választhatnak, ha megszerezték a kellő tudást és skilleket a teljesítésükhöz.
Az olyan technológiákon keresztül, mint az online oktatási platformok és gyakorló eszközök, a mastery-based learning módszertant személyre is lehet szabni a programozó iskolákban. Ezáltal a diákok haladása nyomon követhető, és a megközelítés módosítható, hogy illeszkedjen az egyedi igényekhez és képességekhez.
A mastery-based learning módszertan a Codecoolnál
Mostanra láthatod, hogy ez a módszer egyáltalán nem új keletű. Azonban nem lett széles körben elfogadva, mert a személyre szabott oktatáshoz rengeteg extra erőforrás kell. Ráadásul ez a megközelítés teljesen eltérően áll a tanításhoz. Napjaink technológiai innovációinak hála számos iskola – köztük a Codecool is – sikerrel kísérletezik vele. A három legfőbb pont a technológia, az előkészítés és a tanárok nyitottsága. A Codecoolnál ezt mind megtalálható. Mi több, a csoportok kicsik, így a diákok és a mentorok közti kapcsolat is kiváló.
Emellett, a mastery-based learning megközelítés lehetővé teszi az egyenletes fejlődést és a hatékony alapok kiépítését. Ezzel a módszerrel az a célunk, hogy az „Át kell mennem ezen a vizsgán” típusú gondolkodást lecseréljük „A tényleg szeretném a lehető legjobban elsajátítani ezt” szemlélettel. Ez a modell segít a diákjainknak a saját tempójukban, a saját, egyéni útjukat bejárva elsajátítani a tananyagot. Mindez hiányosságok vagy hézagok nélkül történik.
A Codecoolerek különböző modulokon keresztül haladnak előre a kurzus során; csak akkor léphetnek tovább egy új modulra, ha már elsajátították az előző tananyagát. A diákoknak általában véve 2–4 hónapjuk van befejezni a modulokat, mindezt a saját tempójukban. A diákok csapatokban dolgoznak a projekteken, és egyéni figyelmet kapnak. Ez azt is jelenti, hogy a csapatok tagjai mindig változnak. A folyamat során pedig végig támogatják egymást. Ami még fontos, hogy a diákok csak a saját teljesítményükre koncentrálnak, és nem mérik a képességeiket és a haladásukat másokéhoz. Csak az egyéni tanulmányi utakon van a hangsúly, és azon, hogy ezek minél sikeresebbek legyenek.
Hogyan alkalmazzák a mentoraink a megközelítést
A mentoraink az úgynevezett „non-doing” („nemcselekvés”) alapelvét is követik, és nem veszik át a felelősséget, amikor a projektjeidről és a kihívásaidról van szó. Ez azt jelenti, hogy neked magadnak kell megtalálnod az egyedi módszered a kihívásaid megoldására. Ez fokozza a magabiztosságod és a motivációd, valamint törtetőbbé tesz: gyakorlatban fogsz tanulni, és sosem lesznek végleges válaszaid, ha nem próbálsz először magadtól megoldást találni.
Emellett a Codecool személyes értékelései tökéletesen illenek ebbe a tanulási modellbe, amelyben a diákok időt szánhatnak az egyes modulok tökéletes elsajátítására. Így a Codecoolerek szabadon eldönthetik, mikor állnak készen a programozói vizsgákra, és általa a következő modulra is.